Minden munkahelyen a feltétlen teljesítmény a cél, és a feltétlen elérésben rejlik a stressz forrása. Látható, hogy régen ismert dologról van szó, viszont ma már nem kell kiszolgáltatni magunkat a negatív stressznek, mert tudjuk a megoldásokat.

A stressz valójában intenzív működési állapot, de ha hosszabb ideig fennáll, akkor szellemi-idegi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményét, továbbá elégedettségérzést eredményezhet, ha általa is elfogadott célokat sikerül elérni – ez az egészséges stressz. Azonban a túl sok követelmény és túl nagy nyomás, a káros stressz okozói. Ez pedig rossz mind a munkatárs, mind a szervezet számára.

A stressz főleg a hirtelen és/vagy váratlan változásokhoz kapcsolódik, de maga a stresszt okozó konkrét hatás egyénileg más és más. Például a váratlanul váltakozó alulterheléstúlterhelés a munkában, olyan csúcsterhelés, amelyről nem tudjuk meddig fog tartani.

Különböző fenyegetések, gyanakvás szakmailag és emberileg, többirányú zsarolómegfélemlítő- hátbatámadó gyakorlat, ultimátum-stílus, stb.

Magyarországon ma már minden második munkavállalót komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások érnek. Hétévenként megkétszereződik azon dolgozók aránya, akik munkahelyén tartós a stressz. Az ilyen légkörben élők gyakrabban betegszenek meg, s látszólag minden ok nélkül romlik a teljesítményük. A stressz csökkentésének spontán igyekezete miatt gyakori a dohányzás, a mértéktelen evés, az alkoholfogyasztás és persze a magas vérnyomás. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a nők érzékenyebbek a stresszre és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt. A 2005–2010-ben megkérdezett magyar vezetők 72%-a hetente/havonta többször éri el teljesítőképessége, illetve a túlterheltség határát.

A program célja, hogy a tréning résztvevői sajátítsák el belső energiaforrásaik mozgósításának módszereit, tanulják meg hogyan irányíthatják gondolataikat úgy, hogy minél kisebb legyen a stressz negatív hatása szervezetükre. A csoport tagjai felkészítést kapnak arra, hogyan legyenek eredményesek az élet minden területén összhangban a környezetükkel, az előttük álló feladatokkal, elvárásokkal.

A stresszmentesítés: gyors és gyengéd módszer, amely egy-egy konkrét stresszes blokkolást szüntet meg a kliens számára is követhetően. Amit tapasztalni fogunk: a felszabadulás, az életerő, az átrendeződés és megkönnyebbülés érzése, ami abból fakad, hogy ismét maradéktalanul erőnk, képességünk, személyiségünk teljében vagyunk. A stresszoldás szakembere a (diplomás) kineziológus. A kineziológiában összekapcsolódó gyakorlati tudományos ismeretek és módszerek főbb területei: a szervezet egészséges működése – általános belgyógyászat, általános természetgyógyászat, az idegrendszer és az energiarendszer – ideggyógyászat, energetika, a pszichés működés általános és kognitív pszichológia, a konfliktuskezelés, tranzakcióanalízis, humánetológia a tudatalatti tanulás az elmében és a testben – neurológia, belgyógyászat, kommunikáció beszéd, testbeszéd, alkati energiafolyamatok.

Munkahelyi komplex stresszkezelési program középpontjában a cselekvési és gondolkodási szokások korrigálása áll. Egyrészt megszüntetjük a korábban felépült stresszes programokat, amelyek beindulását/lefutását már nem lehet kontrollálni. A komplex stresszoldási folyamatban az embernek megvilágosodik, hogy maga irányíthatja a teljes belső működését, valóban képes rá, hogy stressz nélküli legyen minden napja. A tudatosság elkezd kiterjedni a teljes személyiségre, illetve azon túl is. Másrészt egyedi felmérés alapján, a vállalat javaslatokat, gyakorlati útmutatásokat, forgatókönyveket kap, amelyek lépésenként beépülnek a vezetési-menedzselési gyakorlatba, a munkatársi kapcsolatokba, illetve a teljes szervezeti kultúrába.

Elsősorban olyan csoportoknak ajánljuk, akik a munkájuk során a szoros határidők, az állandó megfelelési kényszer és a sok-sok változás miatt fokozott stresszhatásnak vannak kitéve.

Várható eredmények:

• A résztvevők tisztában lesznek a stressz kialakulásának okaival.
• A résztvevők képesek lesznek elkerülni a stressz-csapdákat.
• Felismerik a stresszes állapotot saját magukon és munkatársaikon egyaránt.
• Ismerni fogják a stressz mérésének módszereit.
• Fejlődnek az egyéni hatékonyságot eredményező kompetenciáik, úgymint:
  – proaktivitás,
  – célmeghatározás,
  – lényeglátás,
  – empátia,
  – együttműködési készség és – döntésképesség
• Önismeretük, önértékelési képességük, és önelfogadásuk mértéke fejlődik.
• A résztvevők elsajátítják a stresszkezelés módszereit.
• Képesek lesznek meglévő energiáikat a valós problémák kezelésére fordítani.
• Mentálisan feltöltődnek, belső erőforrásaik fokozódnak.
• Képesek lesznek más stresszhelyzetben lévő személynek segítséget nyújtani.