Konfliktuskezelés
A konfliktus természetes velejárója a létezésnek. Nincs minősége, önmagában nem rossz, vagy jó. Ha belegondolunk Darwin evolúció elméletébe, akkor láthatjuk, hogy a kiválasztódás sem más, mint konfliktusok sorozata, melyek eredményeként folyamatosan változik az élet.
A „konfliktus” szó negatív érzelmi töltéssel a személyközi kapcsolatainkban ruházódott fel,
hiszen amikor nem értünk egyet a másik féllel, az feszültséget indukál, melyre személyiségünktől, ismereteinktől, gyakorlatunktól és nem utolsó sorban a kettőnk közti viszonytól függően reagálunk.
A konfliktuskezelési tréning sem kerülheti meg a kommunikáció témáját, hiszen a
interperszonális kapcsolatok konfliktusainak felülete maga a kommunikáció. Kezelésük mind
a szociálpszichológia, mind a pedagógia számára fontos terület.
Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái az együttműködés és a versengés. A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy
jelentőségű. Míg a versengés konfliktust előidéző tényező, az együttműködés a konfliktusok
megoldását segíti elő. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és
tisztességtelen formát. Ezeknek a formáknak a megjelenése főként a helyzet sajátosságainak,
illetve a résztvevők önmagukhoz és társukhoz való viszonyulásának függvénye.
Nagyon hasznos lehet, különösen az „állófrontossá” vált konfliktusokban a mediáció
(magyarul közvetítés) módszere. Ez egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.
Célunk, hogy az asszertív kommunikáció segítségével közelebb jussanak céljaik eléréséhez, javuljanak szociális kapcsolataik, kivívják környezetük elismerését, emelkedjen önbecsülésük.
A tréningen segítséget és ismereteket kívánunk adni konfliktushelyzetek megelőzéséhez, elemzéséhez, kezelési és megoldási folyamatának módszereihez, a konfliktuskezeléshez szükséges képességek feltárásához, fejlesztéséhez, valamint a konfliktuskezelés tanításához és tanulásához kapcsolódó tudás mozgósításához, megerősítéséhez.
A tréning további célja a konstruktív, erőszakmentes konfliktuskezelés szemléletének megerősítése, formálása, valamint a résztvevők tapasztalatainak és ismereteinek bővítése, képességeinek feltárása és a fejlesztési lehetőségek bemutatása annak érdekében, hogy munkájuk során szakszerűen tudják értelmezni és kezelni a konfliktusokat.
A konfliktuskezelés tréninget különösen ajánljuk azokban a szervezetekben, ahol csoportokban dolgoznak és sok egymásra épülő, vagy közös feladat van. De bármilyen munkakörben hasznos lehet, ahol külső, vagy belső ügyfélkapcsolat létezik.
Várható eredmények:
- A résztvevők megszerzik azokat a készségeket, amelyek által a kommunikáció, konfliktus során az érzelmi reakciók felismerhetővé, kezelhetővé, megfogalmazhatóvá válnak.
- Jobban elfogadják önmagukat, törekszenek a másik megismerésére.
- Képessé válnak az asszertív kommunikációra, szükségleteik megfogalmazására, a visszatükrözésre.
- Hatékonyabbak lesznek az aktív (meg)hallgatásban.
- Eredményesebbek lesznek az együttműködést igénylő probléma-, és feladatmegoldásban.
- Képesek lesznek bizonyos konfliktusokat eleve megelőzni.
A tréning során egy workshop keretén belül tisztázzuk a jelenlegi helyzetet, a feszültségek forrását. A résztvevők szabályozott körülmények között lehetőséget kapnak az elvárásaik artikulálására, összegyűjtik értékeiket és közösen kialakítanak vágyott jövőképet.
A konfliktuskezelés csapatépítéssel tréninget azoknak a csapatoknak ajánljuk elsősorban, akik valamilyen jelentős változáson mentek keresztül, vagy valamilyen oknál fogva megbillent a csapat egyensúlya, a normálisnál súlyosabbak a csoporton belüli konfliktusok.
Ilyen lehet például osztályok összevonása, szétválása, átszervezés, vezető távozása, vagy új vezető kinevezése stb.
Várható eredmények:
- A csapaton belüli konfliktusok enyhülnek, oldódnak.
- A résztvevők elfogadják önmagukat, törekszenek a másik megismerésére, nő a tolerancia szintjük.
- Képessé válnak az asszertív kommunikációra, szükségleteik megfogalmazására, a visszatükrözésre.
- Hatékonyabbak lesznek az aktív (meg)hallgatásban.
- Képesek lesznek bizonyos konfliktusokat eleve megelőzni.